Tudathasadás

A nő szeme szomorú volt, szinte könnyes. De nem sírt, nem érzett már semmit, csak bánatot. A férfi szemében cseppnyi érzelem sem tükröződött. Egy lépés választotta el a nőtől, a férfi nyugodtnak látszott. A nő várt volna valami reakciót, érzelmet a férfi szemében, de nem volt ott semmi. A férfi határozottan célzott. Nem remegett meg egy pillanatra sem a keze. A markolatot biztosan és erősen tartotta. A kés pont ott hatolt be ahol elképzelte. Egyenesen a nő két bordája közé, a szívet találta el.

Egy hangot, annyit sem tudott a száján kiejteni, szemei a döbbenettől hatalmas kerekre tágultak, majd szinte kigúvadtak. A gyilkoson most először láthatott valami érzelmet. Elvigyorodott. Ez a mosoly fagyos volt és rideg, ott volt benne a kéj és az élvezet. A gyilkos szemében ridegség keveredett az élvezet extázisával. Erre a pillanatra várt, a kés pengéjét teljesen belenyomta a nő testébe. Úgy hasította a húst, mint a vajat. A férfi ekkor sem végzett. Tőrét az óra irányába hírtelen megforgatta a nő testében. A nő fájdalommal küzdő sikolya elfulladt egy vérköpetben. A nő szemei egyre tehetetlenebbek lettek, teste nem bírta megtartani magát és az ömlő vértől spriccelő test nagy dörrenéssel koppant a járópadlón. A gyilkos kivette a kését a testből, a vér mindenütt beterítette a testet és elkezdett tócsaként összegyűlni a tetem felett. A gyilkos nem hallotta mikor lehelte ki áldozata utoljára a lelkét, mert lemosta kezére az alvadni készülő vért, kabátjából kivett egy törlőkendőt és precízen kitisztította a kését.

Nem sietett sehova. Addig nem hagyta abba a tisztítást, amíg a kés olyan nem lett, mint amikor elővette kabátja belső zsebéből. A nő teste körül lévő vértócsa már nem bővült, alvadni kezdett a vér. A férfi az ajtó mellett lévő vázához ment, kivett belőle egy fehér rózsát, majd hanyagul a nőre dobta. A konyhában lévő olajjal meglocsolta a testet és meggyújtotta. A tűz gyorsan terjedt a nyaralóban. A rideg télen senki nem volt a közelben, aki észrevehette volna egy égő nyaraló baljós füstjelét. A férfi elhagyta a házat, majd mielőtt a nyaraló kerítését becsukta utoljára a házra köpött. A nő ugyan már nem halhatta, de a következőket mondta:

-Mondtam, hogy nem csalhatsz meg. Ezért most én elhagylak, és te többé senkit nem fogsz megcsalni...

(2012 - Eredeti címe: Én megmondam...)