Sűrű erdő mélyén
élünk,
Nem látjuk, hol a
fény.
Sok helyen
keresgélünk,
S hisszük: van még
remény.
Sötétben bóklászva,
Újra s újra elbukunk
egy kavicsba.
Keressük, mi az élet
csodája,
Hol az út: „Előre.”
Idegen az életünk,
Vak borongó, sötét.
Sok itt lenn a
kérdésünk,
S keressük, hogy
miért.
(2003)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése